A fehérjék a test szöveteit alkotó sejtek építőkövei, de emelett karbantartó és fenntartó szerepük is van. Továbbá a szervezet szénhidrát- és zsírtartalékainak kimerülésekor a fehérjék szolgáltatják a pótenergiát. A tartalékok ilyen mértékű felélése nem kívánatos, mivel a fehérjék nem raktározódnak el a szervezetben és a nap huszonnégy órájában szükségünk van rájuk a bőr, a csontok, az izmok, a szervek, stb. karbantartásához. A fehérjéknek fontos szerep jut az enzimek, a hormonok, de még az antitestek - a fertőzések legyőzői - termelésének ösztönzésében is. Ha a fehérjéket kezdjük felélni energiaforrásként, akkor mindezen funkciók a háttérbe kerülnek. 
A fehérjéket aminosavak építik fel. Összesen huszonhárom fajtát ismerünk, ebből tizennégyet maga a szervezet állít elő. A maradék kilencet a táplálékkal vesszük magunkhoz. A halból, szárnyasokból, tojásból, tejből és sajtból származó állati fehérjék és az őket felépítő kilencféle aminosav, melyeket az emberi szervezet nem termel, teljessé teszik a képet. Növényi táplálékok, mint például a rizs, a bab, a búzacsíra és dió szintén tartalmaznak fehérjéket, de nem mindegyiket a kilenc létfontosságú aminosav közül. Ezek az ételek nem elegendőek önmagukban a fehérjepótláshoz, de ha megfelelően kombináljuk őket, akkor teljessé válik az utánpótlás.
