Feltehetően nincs olyan nő, aki ne próbálkozott volna a gyors - túl gyors - súlyleadással a hagyományos kúrák alkalmazásával, a koplalással, melynek során drasztikusan csökkentették a kalóriabevitelt. Ilyenkor két súlyos probléma szokott felmerülni. Egyrészt kockára teszik egészségüket, másfelől az ehhez hasonló próbálkozásokkal éppen az ellenkező hatást érik el. Következésképpen: teljesen értelmetlenek.
- Zsírt veszítünk ugyan, de ezzel együtt izmot is.
- Akaratlanul károsan befolyásoljuk az anyagcserét.
- Ha abbahagyjuk a diétát, sokkal hamarabb elhízunk, mint azelőtt, így újból kezdhetjük az egészet, és lám kész az ördögi kör.
- Egyenetlenül táplálkozunk.
- Mindezek próbára teszik az egész szervezetet.
A hosszas böjtölés során az életfontosságú elektrolitok, mint például a nátrium, kalcium, magnézium és foszfor kiürülnek a szervezetből. Gyengeség, ájulás lehet a fellépő víz-, illetve vérveszteség következménye. Sajnos nem egy esetben szívszélhűdéshez és halálhoz is vezethet a koplalással járó drasztikus kalóriamegvonás.
A böjtölést és az alacsony kalóriabevitelt előíró diéták (kevesebb mint 500 kalóraia) nitrogén- és káliumhiányt okozhatnak, melynek eredményeképpen egy olyan mechanizmus indul be a szervezeten belül, hogy nem a felhalmozódott zsiradékot kezdjük lebontani, hanem az izomfehérjék válnak energiaforrássá. A kutatók azt feltételezik, hogy mindannyiunkban működik egy különös mechanizmus (Set-Point mechanizmus), ami szabályozza a felhalmozott zsír mennyiségét. Valószínűleg ez a szervezetünk túlélő mechanizmusa, amely éhínségek és vészhelyzetek idején lép működésbe. Ha a szervezetünk érzékeli, hogy nem kap elég táplálékot, ami el is várható tőle huzamosabb diétázás vagy hirtelen elhatározásból jött böjtölés esetén, a Set-Point mechanizmus azonnal aktivizálódik, és a szervezetünket arra készteti, hogy makacsul ragaszkodjon a meglévő zsiradékállományhoz. Az újrafeltöltődés érdekében a szervezet az éhség érzetét kelti, ilyenkor a magas kalóriatartalmú cukrokat és zsírokat kívánjuk. Ha tudatosan sikerül legyőznünk az éhséget, a következő lépésként az anyagcserénk lelassul, annak érdekében, hogy megőrizzük a meglévő kalóriákat. A táplálék megvonásakor az "élet" fenntartása céljából szervezetünk ragaszkodni fog a zsírszövetekhez.
(Forrás: Jane Fonda, A karcsúság bibliája)
- Zsírt veszítünk ugyan, de ezzel együtt izmot is.
- Akaratlanul károsan befolyásoljuk az anyagcserét.
- Ha abbahagyjuk a diétát, sokkal hamarabb elhízunk, mint azelőtt, így újból kezdhetjük az egészet, és lám kész az ördögi kör.
- Egyenetlenül táplálkozunk.
- Mindezek próbára teszik az egész szervezetet.
A hosszas böjtölés során az életfontosságú elektrolitok, mint például a nátrium, kalcium, magnézium és foszfor kiürülnek a szervezetből. Gyengeség, ájulás lehet a fellépő víz-, illetve vérveszteség következménye. Sajnos nem egy esetben szívszélhűdéshez és halálhoz is vezethet a koplalással járó drasztikus kalóriamegvonás.
A böjtölést és az alacsony kalóriabevitelt előíró diéták (kevesebb mint 500 kalóraia) nitrogén- és káliumhiányt okozhatnak, melynek eredményeképpen egy olyan mechanizmus indul be a szervezeten belül, hogy nem a felhalmozódott zsiradékot kezdjük lebontani, hanem az izomfehérjék válnak energiaforrássá. A kutatók azt feltételezik, hogy mindannyiunkban működik egy különös mechanizmus (Set-Point mechanizmus), ami szabályozza a felhalmozott zsír mennyiségét. Valószínűleg ez a szervezetünk túlélő mechanizmusa, amely éhínségek és vészhelyzetek idején lép működésbe. Ha a szervezetünk érzékeli, hogy nem kap elég táplálékot, ami el is várható tőle huzamosabb diétázás vagy hirtelen elhatározásból jött böjtölés esetén, a Set-Point mechanizmus azonnal aktivizálódik, és a szervezetünket arra készteti, hogy makacsul ragaszkodjon a meglévő zsiradékállományhoz. Az újrafeltöltődés érdekében a szervezet az éhség érzetét kelti, ilyenkor a magas kalóriatartalmú cukrokat és zsírokat kívánjuk. Ha tudatosan sikerül legyőznünk az éhséget, a következő lépésként az anyagcserénk lelassul, annak érdekében, hogy megőrizzük a meglévő kalóriákat. A táplálék megvonásakor az "élet" fenntartása céljából szervezetünk ragaszkodni fog a zsírszövetekhez.
(Forrás: Jane Fonda, A karcsúság bibliája)
